Burcsik Barnabást választották az év utánpótláskorú öttusázójának

A szövetség Gulyás Michelle-t és Burcsik Barnabást választotta az év utánpótláskorú öttusázójának. A lányok mezőnyében nyertes KSI-s versenyző karrierje eddigi legjobb szezonját zárta, s bár tavaly is ő nyerte a címet, mégis meghatódott az elismerés hírétől. Az UTE öttusázója számára viszont nehezen indult az év, a végére lendült bele igazán.

Gy. Szabó Csilla – utanpotlassport.hu Sok más sportághoz hasonlóan, az öttusázók is megválasztották azokat a sportolóikat, akik az év folyamán a legjobb eredményeket érték el, azon nyomban hatot is. A felnőttek mellett ugyanis a fiataloknak két kategóriát is létrehoztak, egyiket a junioroknak, a másikat pedig a klasszikus utánpótláskorúaknak. Az idősebbek közül Simon Sarolta és Regős Gergely lett a kiválasztott, akik koruknál fogva már majdnem felnőttek, ám a sportág erőviszonyait tekintve még korántsem lehet őket a nagyokkal egyenrangúaknak tekinteni.

A klasszikus utánpótlás-kategóriába igazából a 18 éven aluliakat kell sorolni, nekik hozták létre a harmadik kategóriát, amelynek idei győztese Gulyás Michelle lett a lányoknál és Burcsik Barnabás a fiúknál.

Michelle győzelme a legkevésbé sem volt meglepetés azoknak, akik végigkísérték az év utánpótlás-versenyeit. Még azon a prágai U19-es világbajnokságon is éppen csak lemaradt a dobogóról, és a magyar lányok közül a legjobb helyet csípte el, ahol az első szám után belázasodott. De nem adta fel, betegen is a maximumot próbálta adni. Az Eb-én és az ifjúsági olimpiai kvalifikációs versenyen, ahol egészségesen állt rajthoz, aranyéremnél alább nem adta. Az utánpótlás-kapitány, Szloboda József szerint, Michelle ékszerdoboz, vigyázni kell rá, mert hosszú még az út, hogy felnőttként is hasonló eredményeket érjen el.

A KSI SE 16 éves versenyzője mégis meglepődött, amikor megtudta, hogy ő lett az év legjobb utánpótláskorú öttusázó hölgye. A honlapunkkal megosztotta az érzéseit:
„Tavaly is én érdemeltem ki a címet, s idén tényleg remek évem volt, mégsem gondoltam rá mostanáig, és nagyon meghatódtam, amikor megtudtam, hogy ismét rám esett a választás. Nekem ez nagy megtiszteltetés. Az egész éves, sok-sok küzdelem eredményét látom a díjban. Nagyon szoros a mezőny, sok jó versenyző van, köztük nyerni tényleg dicsőség. Idén az ifjúsági olimpiai kvalifikáció volt a legfontosabb, s mivel sikerült, maradéktalanul elégedett vagyok az évemmel. Buenos Airesben képviselni a magyar színeket, az volt minden vágyam, s alig várom már, hogy ott lehessek. Szakmai szempontból is jó évem volt, tökéletes téli alapozás után sokat fejlődtem. Elsősorban vívásban, amit az edzőimnek köszönhetek. Úgy érzem, kezd bennem összeállni a kép. Igaz, ez volt a leghosszabb és legfárasztóbb évem is, hiszen szeptember elejéig formában kellett maradnom. De mindig jött egy siker, ami továbblendített, ezért nem éreztem szenvedésnek. Szerencsére, mindig voltak edzőpartnereim, nem kellett egyedül készülnöm. Jövőre sem lesz rövidebb a szezon, sőt, az ifiolimpiával tovább nyúlik, de kezdek hozzászokni, nem félek.”

Burcsik Barnabás (a bal szélen) és Gulyás Michelle (jobbról a második)
egyaránt aranyat nyert az U19-es Európa-bajnokságon;
előbbi a fiú-, utóbbi a leányváltóban  •  Fotó: Szloboda Józse

A fiúknál már korántsem volt ilyen egyértelmű a helyzet, nem akadt olyan kiemelkedő egyéniség, mint Michelle a lányoknál. Az U19-es világbajnokságon csak a csapat szerzett bronzérmet, a kontinensviadalon pedig Burcsik Barnabás az egyéni bronzérmével emelkedett ki a kiegyenlített magyar mezőnyből. Pedig nehezen indult az esztendő. A téli alapozása, saját bevallása szerint, elég rosszul sikerült, majd márciusban klubot váltott. Azután az UTÉ-ban gyorsan beilleszkedett, és valahogy helyükre kerültek a dolgok. Egyre jobb formába lendült, a szezon végén a portugáliai korosztályos kontinensviadalon aranyat nyert Szép Balázzsal a fiúváltóban, bronzot a fiúcsapattal, és az egyéniben is a harmadik helyen végzett.

Idei eredményei közül utóbbira a legbüszkébb:
„Végül is ez egyéni sportág, sokat számít, mire vagyunk egymagunk képesek, úgyhogy igen, ennek bronznak örültem a legjobban. De ha azt kérdezik, melyiket élveztem a legjobban, akkor a fiúváltót mondom, Balázzsal. Egyébként is szeretem ezt a számot, a verseny végén már senki sem idegeskedik, ez az igazi örömöttusa. Bele is adtunk mindent, és aranyérem lett belőle. A tusák közül leginkább a vívást kedvelem, mindennap iskolázom is. Ebben a számban mindig jól kezdek, csak néha még problémát jelent megtartani az előnyömet. Azt hiszem, ez mentális kérdés, jövőre erre jobban figyelek. Nagyon szeretnék eljutni a junior Eb-re és a vébére, de titokban arra is vágyom, hogy a kecskeméti felnőtt-világkupaviadalon indulhassak. Túl vagyok egy mandulaműtéten, amelyre a krónikus térdfájásom miatt volt szükség, újból teljes erőbedobással edzek, úgy érzem, az UTÉ-ben megtaláltam a helyem, és jó úton járok. Türelmetlenül várom, hogy újra versenyezhessek!”

(forrás: nso.hu)